Ez régi klasszikus: Oroszországból

Nem teljesen idegen ez a fürdő, amennyiben a mai klasszikus szaunázási lehetőségeket megismerjük és tapasztaltuk. Tudjuk hasonlítani gőzfürdőhöz és vagy túlpárásított finn szaunához is. De lényeges különbségek vannak mind a két előbb említett típushoz képest. A finn szaunában a hőmérséklet nem ritkán 90 fok felett van (bár találkozhatunk 80 fokos vagy az alatti finn szaunával, de ezeket inkább soft vagy bio szaunának nevezzük) és a páratartalom általában 20% körüli, addig a Banjában hőmérséklet nem haladja meg a 80 fokot viszont jóval párásabb a normál finn szauna levegőjénél. A 60% -os páratartalmával alulmúlja a gőzfürdők 100%-os levegőjét, emiatt nem igazán nevezhetjük gőzfürdőnek sem, további jelentős különbség a gőzfürdőben és a banjában található pára vagy gőz minősége. A banjában lévő gőz egy speciális eljárással készül, ami által egészen apró cseppeket állítanak elő és terítenek szét egyenletesen a kabinban, ezáltal a légzés sokkal szabadabb és könnyebb lesz elviselhetőbbnek tűnik a bent tartózkodás. Bár ez a páratartalom ezen a hőfokon ez emberi tűrőképességet próbára teszi.

További jellegzetessége ennek a szauna típusnak, hogy itt szaunázók elég aktívan töltik a felmelegedés fázisát. A relaxálás és ellazulás helyett illatos faágakkal csapkodják hátukat és testüket, ebben a párás, meleg levegőjű helyiségben. Nem ritkán az együtt szaunázok egymás vérkeringést is frissítik, besegítenek a  vesszőzésbe. A vessző speciális eljárással fonott faágakból készül, ami akár többször is használható, egészen addig amíg a levek minősége és mennyisége el nem fárad. Általában a második szaunamenettől használják, míg az első menet csak a felmelegedést és a ráhangolódást szolgálja.

A szaunázás többi szakasza gyakorlatilag megegyezik a ma használatos szaunákkal, a felmelegedés után jön a lehűlés szakasza ami jeges vízben vagy hóban történik, hirtelenül és gyorsan. A szenvedésektől sem mentes, ámbár vérpezsdítő szaunázás után a jeges fürdő nem tűnik nagy kihívásnak, de egy dologban biztosak lehetünk a pihenés lesz az a pillanat amikor szervezetünk a sok megpróbáltatás után megpihen, ellazul és felejthetetlen érzéssel, nyugalommal tölt el.

Összességében a Banja egyaránt próbára teszi az embert, kívül és belül. A meleg és a pára tisztít és méregtelenít, a vesző pezsdíti a vért, de  a lázas állapotba hozott szervezet egésze nagy megpróbáltatáson megy keresztül ezért a különleges élményért.

Az orosz verseny szellem miatt sokszor hallani, hogy ötször vagy akár többször csinálták végig ezeket a szaunameneteket, de nem érdemes kísérletezni, hisz nem az a cél, hogy a teljesítőképességüket tegyük próbára hanem a méregtelenítés és az egészségünk megóvása. Ezért nem javalott itt sem a háromnál többszöri ismétlés, odafigyelve a pihenés kellő idejére.

És egy kis orosz jó tanács:

Ne menjünk naplemente után a Banjába, mert gonosz szellemek lakják őket. Általában kis meztelen törpék vagy apró öregemberek vagy legalábbis a leírások szerint ilyen kinézetű alakok úgy hívják őket, hogy bannik. A közösségi szaunaházakat általában ezért a házaktól elkülönülten, folyóparton építették és egyszerre többen, meztelenül használják, férfiak és nők vegyesen. Többen biztonságosabb és így a vesszőzésben is egymás segítségére tudtak lenni.

Csakúgy mint a skandináv népeknél úgy itt is a szauna sokszor töltötte be a szülőszoba, mosókonyha szerepét.